érintés

ÉRINTÉS


Neked lehet csak egy árva szó
Nekem ettől lesz mindenem jó
Ettől ábrándos most a kedvem
Ettől sugárzóan vidám a lelkem

Két test összeérő édes mozdulata
Szétáradó szerelemnek hangulata
Vágyom a pillanatunk átérezni újra
Az érzéstől testem nem szabadulva

Vágyódik tested gyengéden érinteni
Érintésed álmomban Veled megélni
Érzem, hogy szökik az égbe a lázam
Átfut rajtam milliónyi kicsinyke áram

Vágyom, hogy tested testem érintse
Az elképzelt pillanat testem szédítse
Akaratom ellen, a lelkem tehetetlen
Az érintésed ellen tennem lehetetlen

Úgy vágyom Rád, mint a kiszáradt virág
Esőcseppet nyári este magának kíván
A homokkal teli parton a tenger érintését
Megrészegült csókom édes szenvedését

Nem tehetek semmit testem, megmozdul
Ezeddig hitem, immár ellenkezőre fordul
Eddig hittem, hogy mindent eldönthetek
De rájöttem, tőlem független szerethetek

A szívem kizárja elmém félénk érintését
Megmozdulva karommal vágyom testét
Annak a kedvesen angyali szép lénynek
Akiért vágyaim most szüntelenül égnek

Hozzád érve megszűnik, amiben hittem
Megváltozik a világ körülöttem minden
Nem kell most szó, Téged érezni vágyom
Te érted megszületik minden éjjel álmom

Az ujjam, mint fáklya ekképp tűzre lobban
Ahogy, testedhez érhet álmomban nyomban
Mágnesként vonzol, nem vehet el Tőlem senki
Nem szeretnék nélküled egymagamban lenni!

VARÁZSLAT A SZÉLBEN


A szél magával ragad egy papírt
Egy fára tekeri, melyet elszakít
Ugye, gondolod, szomorú a kép
Elmondom mi történt voltaképp

A papírra két szív írt könnyekkel
De, ezt külön tették szerelemmel
A papírt ketten félbe hajtva kapták
Majd mikor vágyaikat kigondolták

Fölé hajolva könnyeiket ott hagyták
S a szélnek, mikor engedték, átadták
Csak a szél tudta, mit rejt a két oldal
A kissé elmosódott könnyezett folttal

A szél kinyitotta, s megértette az álmot
A szerelmes szempár közös ábrát látott
Ugyanaz volt rajzolva, szemben egymással
A két lélek álmodott, összeforrt látomással

Két fél szív rajzolt egy boldog egész szívet
S a szél már tudta vele, immár hová is siet
Mikor a szerelem legelején, édesen álmodott
Közösen ugyanilyen kis szívet, titkon faragott

A szél tudta jól, a varázslatot a természetben
Ahogy, sokan élnek, a legszebb szerelemben
Amikor két kis szív egymástól távol így szeret
Akkor egy piciny varázslattal értük most tehet

A szél magával ragadja a megrajzolt vallomást
A faragásra tekeri, s elküld feléjük egy látomást
A papírra ejtett szerelem, úgy lehet csak örökké
Ahogy, a papír, úgy a két szív is, egymást ölelné

S hogy a csodás varázs egy pillanatra létrejöjjön
Tapad a papír a fához, hogy a varázslat elszökjön
A fa gyökerein át, halad a két test lábához érkezik
Most egy pillanatra, a vágyaikat, teljesen átérzik

Mindketten lehunyják szemüket, s érzik a varázst
E pillanatban ölelhetik, hihetetlen, de igaz egymást
A karok összefonódnak, nem akarnak már engedni
Csakis e boldog együttlétben élni, s együtt szeretni

A varázslat fenntartásához a papír lassan elgyengül
S kettészakadva eme csodának áldozva, tovarepül
Ha kinézel az ablakból, s Te is egy papírt látsz szállni
Ne feledd, lehet két szív akar titkon egymáshoz vágyni!

SZÍVEM VÁLASZA


Azt kérdi, néztem-e már angyali tekintetedbe
Ahogy a Te szemedtől, mindig megfeledkezve
Szívemet, lelkemet, megbűvölten, odaszegezve
Beléd feledkezve, boldogsággal telve, merengve

Látni megcsillanni úgy mint a legszebb csillagot
A tekinteted, mely bennem örök nyomot hagyott
Ott bent a lelkemnek szerelmes mélyére hatolva
S minden ott rejtegetett édes érzést telibe tarolva

Megjelensz, mint életem örök, angyali látomása
Érzem válaszát szívemnek, Te vagy a vallomása
Néked feltárom minden imádatom, Te belelátsz
S elhiszem, hogy onnantól, csakis én rám vársz

Óh, mikor lehet tekinteted ismét szívem látnoka
Vágyom Rád egyetlen életem igaz kis élő záloga
Bár, Láttam már a felkelő Nap megannyi fényét
Az eső után otthagyott szivárványnak ezer képét

Mezőn tavasszal pompázó, mesés virágok hadát
Nyári égbolton felhők közt repülő madarak raját
De mindez a csoda, szemedhez képest semmit ér
Mert abban van mindez, s még miért lüktet a vér

Amiért új ütemre veri a szívem Érted a ritmusát
Mitől hallom ismét a szerelem lelkes himnuszát
Te vagy kincsem, számomra az ábrándos Remény
A szíved kérlek, engedd, hogy ne legyen kemény


Csak engedd, hogy elhiggye kettőnkért az esélyt
Hogy szívemben a szíved, megtalálja most helyét!

CSILLAG SZÜLETIK


Fátyol terül az égre
Nézem, halkan kérve
Add nekem, kérlek Őt
Csillagok közt feltűnőt

A legszebb csillag képét
Egy csókját tőle kérném
Hideg az éjszaka, fázom
Az ölelésedet úgy várom

Ragyogsz fent, s álmodom
Hozzád édesen vágyódom
Gyöngéd tested elképzelem
Amit érzek, csodás szerelem

Ringat a belső perzselő tűz
Szüntelen hozzád most is űz
Elrabolnálak, igen ezt érzem
De, előtte még egyszer kérdem

Szeretnéd édes, ha szeretnélek?
Ha szívvel boldogan kergetnélek?
S te futnál a boldogságunk felé
Majd megállva, fordulnál felém

Megfognád kedvesem két kezem
Szemünkbe kicsiny könny terem
Mesél a tekintet, bújj ide hozzám
Neked, a boldogságunk, elhoznám

Ha, a válaszod a kérdésre, az igen
Szívem boldogan szívedhez viszem
Megtaláltam benned életem párját
Átadom szerelmes szívemnek álmát

Nézd, milyen csodásan ragyogunk
A fátyolos felhőknek fölé repülünk
A csillagos égen összeolvad testünk
Miként, egy örökös csillaggá lettünk !

Szárnyak

A szerelem szárnyakat ad.
A szeretet belőlünk fakad.
Szárnyra kelnek vágyaink.
S színesebben éljük át álmaink.

A szerelem a legszebb dolog.
Róla íródnak számtalan dalok.
A szerelem szárnyra kell.
A szerelem szólit majd ha kell.

A lelkem lassan újra feléledt,
Szavaid által szállt a magasba fennt.
Kedvesem kérlek mondj egy mesét.
Meséld el Csipkerózsika, hogy szerette hercegét.

Ölelj át kérlek erösen.
A világot szárnyaljuk át sebesen.
Mindennek meg van a maga varázsa.
Épp úgy mint szívem forró parázsa.

Szálljon el feléd gondolatom.
Bárcsak itt lennél ezt úgy akarom!
Az élet nagyon szép tud lenni.
Csak mindig a szépséget kell keresni.

Istennek hála én megtaláltam.
Amire leltem azt rég akartam.
Végre BOLDOG vagyok!
S veled együtt szárnyalni akarok.